HTML

Turák Két Keréken

Kerékpártúrák, leírások, kicsiknek, nagyoknak.

Linkblog

Feedek

1.nap Mainz-Kostheim - Mainaschaff

2007.05.08. 22:59 Hexce

1.nap Mainz-Kostheim - Mainaschaff

Talán kezdhetném ott hogy háromnegyed egy felé  arra keltem, hogy rám akar szakadni az ég. Iszonyatosan verte az eső a sátrat, és mellé még a szél is fújt rendesen. Azt egyből észrevettem, hogy valami nincs rendjén, mert helyenként a sátor kissé meg volt ereszkedve.

Gyorsan felkaptam magamra valmit, és kimentem megigazítani a dolgokat. Persze ezután meg nem tudtam elaludni folyton azt figyeltem minden rendben van-e a sátorral, de azért csak elnyomott valahogy az álom.
Hét órakkor keltem szép napsütéses időre, felhők sehol sem, de azért a hőmérséklet elégé harapós volt, ezért úgy gondoltam jobb lesz ha felveszem a thermo nadrágom, a rövidnarág alá.
Kilenc után sikerült elindulni. Ami szerencs, hogy a kerékpárút egyből a kemping bejáratánál fut. A kemping maga a Majna, Rajnai tolkolatánál lévő kis Maaraue nevü szigeten található.
Mint mondtam, a dolog egyszerű volt, az R3-as kerékpáros útvonal, ami itt a Majnai kerékpárút része ott halad el a kemping elött. Az út megkerüli a szigetet, majd egy kis hídon áthaladva balra közvetlen a balparton folytatódik tovább. Mint mondtam eltéveszteni nem lehet, olyan jól ki van táblázva a dolog.
Kotheim-ből kiérve a Majna gátján halad a döngölt főldút, egészen egy régi vasúti hídig, a híd után ó jaj borzalom a gáton futó út viacoloral van kirakva. Az út áthalad egy autópálya híd alatt, és tovább Hochheim am Main külső részei felé, majd szőlősök mentén futt tovább. Valahol itt lehetett, hogy egy rendőrautó beált mögém, szépen lassan jött, nemzavartatva magát, és engemet se, mikor észrevetem, és lehúzódtam az útmenti mezőre, gyorsan elment mellettem.
A szőlők után, egy fűrészárú telepet kellet megkerülni, ezért kissé eltávolodtunk a Majnától, majd az ipartelep többi részének megkerülése végett, át kellet kelni a folyó mellet futó vasútvonal tuloldalára, amellet haladni picit, majd újra keresztezni a vasutvonalat, és vissza a Majna partra. De ez már Flörsheim.
Flösheim-ben a folyó melleti sétány csak a gyalogosknak van fentartva, ezért a bejebb lévő úton kelet tovább menni.
A város végénél egy kissebb kanyarral újra a folyóparton haladhatunk tovább aszfaltozott úton. Itt vettem észre, hogy a nordic walking nevü hóbort igencsak elterjedt lehet errefelé, mivel egyre több embert kellet kerülgetnem, akik síbot szerű botokkal, merev arcal magukelé bámúlva rótták az utat.
Nemsokára a parton futó út feljkanyarodik a gátra, és azon újból döngölt föld úton folytatódik tovább. Látatok már lóval behajtani tilos táblát? Mert én igen.
Átkelünk egy újabb autópálya híd alatt és megérkezünk Eddersheim-be, és nemsokára a helyi erőműhöz, amin át kell kelni a Majna tuloldalára. Presze sajna lépcső van, de a lépcső mellé raktak ilyen vass sineket, hogy majd azon feltod. De a sin nics olyan messze a beton korláttól hogy megpakolt bringa odaférjen, meghát elég meredek is a lépcső. Lényeg a lényeg egy kedves némer tandemes házaspár segítségével leküzdöttem az akadályt és a jobb parton folytathatam az utamat Kelsterbach felé. Kelsterbach-ba érve elérta végzet, egy tüske formájában, így gyors gumiszerelésre volt szükség, amit egy pótbelsővel gyorsan magoldottam, hogy majd este megjavítom a belsőt, amit jut eszembe így most elflejtettem.
Kelsterbach után az út a B40-es autóút mentén elfordul a folyótól, majd egy elég bonyolult közúti csomóponton jobra-balra kanyarogva, visz át Frankfurt felé. Ne is kérdezzétek hogyan annyira össze-vissza kanyarog az út, de jól ki van táblázva. A lényeg hogy Schwanheim elött újra kijutottam a Majnához, és gurulhatam tovább a partján.
Itt lehetet, hogy láttam egy szőrnyű jelenetet, egy holló elkapott egy kis énekes madarat, szegény madárkaa hátán feküdt, próbált védekezni, de nem volt sok esélye.
Innentől fogva az út léynegében egyszerű végig a folyóparton, elösszőr Schwanheim,majd Niedrrad, majd megérkezünk Frankfurtba, ahol az alsórakparton gurulhatunk tovább.
Frankfurtban a nordic walking-osokat a kocogók váltották fel, itt tehát őket kell kerülgetni.
Itt megáltam picit, megettem a két szendvicset amit készítettem magamnak, meg még egy kis csokit, kicsit pihentettem a szebik felemet, és mentem tovább.
Igazából semmi érdekeset nem tudok írni az itten i útról, a folyó mentén haladtam tovább az aszfaltozott kerékpárúton, ell Offenbach mellett.
Ronpenheim-i révnél az R3-as jelölésü út amit eddig követtem a folyó túloldalán halad tovább Hanau felé, így a Main-Radweg táblákat követve, az R4-esúton folyatam az utat, de nem sokáig, mert az R4-es is elkanyarodik Mühlheim felé, igy csak a Main-radweg tábla kellet ezekután figyelni.
Tovább menve az aszfaltozott úton, megcsodálhatjuk a túlparon lévő Kesselsdtat-ot, és a Pilipsrühe kastélyt, majd tovább követve a Majna kanyarulatát, el egy Kemping mellet Steinheim-felé.
Stenheim maga érdekes lehet, a kerékpárút a Stenheim-i kastély falai mentén fut el, így csak az egyik tornyát lehet látni, ami olyan mintha valami meséből ugrott volna elő.
Steinheim után tovább a kijelölt úton egészen Hainburg-ig. Az utleírásom alapján itt az erőműnél át kellet volna kelni a Majna másik partjára, de a lépcsőket meglátva, úgy és miután elenőriztem a térképet (meg a táblák is így mutatták) úgy döntöttem inkább ezen az oldalon maradok.
Hainburg elött fogyott el az itókám a tevepúpom-ból, igy megpróbáltam valami élelmiszer üzlet félét keresni. Hihetetlen, hogy mennyire nincsenek kis boltok, körözgettem  kicsit a városban, majd jó érzékkel a vasutállomásfelé vettem az utam, és találtam is egy ital diszkontot. Ezután a felad az volt, hogy visszataláljak a Majna partra a kerékpárútra.
Szóval maradtam a Majna jobb partján. klein-Krotzenburg majd Seligenstadt. Seligenstadt egy nagyon szép kis német város főleg az öreg város részét érdemes megnézni, én itt már kissé elvoltam fáradva, és igazándiból már csak mentem, így fényképezni se fényképeztem, amit most már sajnálok, főleg az Einhard bazilikát, ami nagyon szépen. Itt már erősen foglakoztaott a gonsolat, hogy ma csak Mainaschaffen-ig megyek.
Mainfligen-hez érve, végre egy gyalogos hídon átkelhettem a bal parta, és a majnától kicsit beljebb szántóföldeken folytatam az utat.
Itt ért utol a rossz idő el kezdett esni az eső. Ez és a fáradtásg egyre inkább erősített az elhatározásomat. Mikor elértem a kempinget, még leelenőriztem, hogy milyen messze van a leközelebbi következő, és bár a térképem mutatot egyet úgy 15 km-re, az én adataim szerint légvonalban 30 kilóméterre lett volna.
Ígyhát inkább maradtam.
Ma csak 90 kilómétert tettem meg, aminek a büntetése az lesz, hogy holnap 130-at kell. Reméljük holnap jobb idő lesz, és én is jobban tudok haladni.

Szólj hozzá!

Címkék: túra frankfurt mainz budapest majna main radweg mainz

A bejegyzés trackback címe:

https://ketkerek.blog.hu/api/trackback/id/tr5472995

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.